HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

EGER VIDÉK KINCSEI: BOROK, VIZEK, KÖVEK..

 

1.      VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

 

1.1   A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉPE

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megalkotásával egy olyan települési hálózat megteremtése a cél, amely lehetőséget ad hagyományaink ápolására, a helyben lévő humán-, természeti erőforrások kiaknázására, élhető, szerethető vidék megteremtésére. Olyan hálózatét, amely helyben biztosítja, hogy a vidék ne csak a múltat, hanem a jelent és a jövőt is jelentse.

 

1.2   FŐBB CÉLKITŰZÉSEK

Stratégiai célok: A helyi kezdeményezésekre és erőforrásokra építve a vidék szellemi és épített örökségének megőrzése, életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttműködési képességek javítása, a partnerkapcsolatok és a helyi identitás erősítése. Természeti-, kulturális- és humán erőforrásokra alapozva a térség gazdasági szereplőinek, településeinek, idegenforgalmának a fejlesztése, munkahelyek létrehozása, ezzel a helyi foglalkoztatási helyzet javítása, a helyi emberek kiegészítő megélhetési lehetőségeinek bővítése, az életminőség javítása, a vidéki jólét növelése. Specifikus célok: A helyi termékek és szolgáltatások versenyképességének növelésével fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek megteremtése. A helyi termékek hozzáadott értékének növelése. A turizmus térségi aktivitásának növelése, turisztikai programcsomagok, látványosságok kialakítása. Rendezett térségi, természeti környezet, ápolt településkép kialakítása. Népi mesterségek újraélesztése, ápolása, rendszerbe kapcsolása.

1.3   A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATÁNAK CÉLJA

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében készülő Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák  (HVS) elsődleges célja a helyi fejlesztési igények felmérése és azokra olyan válaszok megfogalmazása, melyek hozzájárulnak a vidék sajátosságainak megfelelő fejlesztéshez, valamint elősegítik a LEADER és egyéb források hatékony felhasználását. A HVS végrehajtása során elért eredmények, az országban, és a világban zajló társadalmi és gazdasági folyamatok szükségessé teszik a HVS rendszeres felülvizsgálatát. Ez kiterjedhet a főbb célokra, valamint az intézkedésekre. A HVS időszakos felülvizsgálata, frissítése biztosítja, hogy az, az adott LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett térség folyamatosan változó fejlesztési igényeit valóban tükröző alapdokumentum legyen. Továbbá hozzájárulhat a LEADER program 2007-2013 programozási időszakon átnyúló folytatásának megalapozásához is. Az Eger Vidék Kincsei Nonprofit Kft. munkaszervezete, a Tervező csoport és a térségi szereplők közösen felülvizsgálták az aktuális HVS-t.  Széleskörű társadalmasítás, véleménykérés eredményeképpen fogalmazódtak meg azok a valós fejlesztési igények, melyek beillesztése a HVS-be komolyan hozzájárulhatnak a 2009-ben megfogalmazott stratégiai és specifikus céljaink megvalósulásához.

1.4   A HVS FELÜLVIZSGÁLAT SORÁN ALKALMAZOTT NYILVÁNOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK, RÉSZTVEVŐK

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatát az Eger Vidék Kincsei HACS honlapján hirdettük meg, ugyanekkor e-mailben eljuttattuk a felülvizsgálat meghirdetését a települési önkormányzatoknak, akiket a honlapjukon való megjelenésre kértünk. 4 önkormányzat ki is tette a hirdetményt. Ezzel egy időben a HACS munkatársai minden önkormányzat hirdetőfalára papír alapon, A/3-as méretű plakáton is kirakták a hirdetményt. A HVS felülvizsgálatát segítő fórumokat tartottunk 2011. március 02-án, 10 órától Kerecsenden az általános iskola könyvtárában, ahol 13 fő vett részt. Ugyanezen a napon délután 15 órától Egerszóláton az önkormányzat épületében tartottunk fórumot, ahol 10 fő jelent meg. Ezeknek a fórumoknak a meghirdetése a HACS honlapján történt meg, illetve személyesen lett felhívva az adott település polgármestere, hogy segítsen a program propagálásában, a téma iránt érdeklődők direkt megkeresésében. Fórumot hirdettünk 2011. március 5-re Maklárra is.  A fórumokkal párhuzamosan lehetőséget biztosítottunk a személyes konzultációkra a HACS irodájában, telefonon illetve az Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mail címen. A fórumokon és az egyéb elérhetőségeinken keresztül 7 projektötlet érkezett be. Ezek megoszlása: 2 önkormányzat, 2 vállalkozó, 3 civil szervezet küldött be projektötleteket.

1.5   A HVS FELÜLVIZSGÁLAT SORÁN ELFOGADOTT MÓDOSÍTÁSOK

A HVS felülvizsgálat során megfogalmazódtak olyan vélemények, melyek szerint egyes jogcímtípusok, valamint az azokhoz rendelt HPME-k a vártnál is jobban teljesültek, továbbra is nagy igény mutatkozik rájuk, így ezek továbbvitelét az új forrásallokáció során figyelembe vettük. Vannak olyan kiírások, melyek elérték céljukat, így azok továbbvitele nem szükséges. Voltak olyan kiírások, amelyek nem, vagy csak kis mértékben váltották be a hozzájuk fűzött reményt így azok helyett új kiírások megfogalmazása vált szükségessé.

A felülvizsgálat során 3 fő célkitűzést fogalmaztunk meg, melyekhez az alábbi intézkedések megvalósítását tartjuk fontosnak a céljaink eléréséhez

·        a vidéki életminőség javítása

ü  Játszótér építése, felújítása. A játszóterek környezetének rendbetétele, sétáló utak kialakítása, parkosítás

ü  Települési központ fejlesztése, információs rendszer kiépítése, faluszépítés

ü  Köztemetők infrastrukturális fejlesztése, templomok, plébániák felújítása

ü  Kulturális-, természeti- és épített örökség védelme, megőrzése, fejlesztése

ü  A kulturális örökség védelme, megőrzése és fejlesztése hagyományőrző kulturális rendezvények szervezésével és lebonyolításával

ü  egységes térségi közbiztonsági hálózat kialakítása

·        idegenforgalmi és turisztikai tevékenység ösztönzése

ü  Szálláshelyek és szolgáltatásaik korszerűsítése, bővítése, újak létrehozása.

ü  Turisztikai célpontok infrastruktúrájának, természetes környezeti rendbetételének támogatása

ü  Idegenforgalmi kisattrakciók létrehozása

ü  Térségi szintű kiadványok, plakátok, ismertetők széleskörű megjelenítésének, valamint kiállításokon való részvételnek a támogatása.

ü  A különböző szervezetek közötti térségi- és nemzetközi együttműködési törekvések támogatása

·        kis- és mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése

ü  létesítmények felújítása, korszerűsítése, illetve újak létrehozása

ü  Helyi vállalkozások gép beszerzésének támogatása

ü  Helyi vállalkozások műszaki színvonalának fejlesztése

ü  Helyi vállalkozások meglévő telephelyeinek bővítése.

ü  Helyi termékek piacra jutásának segítése /marketing/

ü  Helyi terméket előállító vállalkozások támogatása, újak létrejöttének ösztönzése /bemutató épületek/

ü  Helyi vállalkozások marketing tevékenységének támogatása

 

 

2.      HELYZETELEMZÉS

2.1   A LEADER HACS ÁLTAL LEFEDETT TERÜLET ISMERTETÉSE

A térség általános jellemzői

Az Észak- magyarországi Régióban elhelyezkedő vidékfejlesztési közösség területét Eger város melletti, egymással szomszédos 14 település alkotja: Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő, Tarnaszentmária és Verpelét. a HACS területén 24.400 fő él. A legnagyobb település Verpelét közel 4000 lakosával. A területen négy hátrányos helyzetű település /Egerbakta, Kerecsend, Verpelét, Tarnaszentmária/ található. A Közösség mind a 14 települése az egri statisztikai kistérség tagja. A térség települései a ’90-es évek közepe óta dolgoznak közösen és valósítanak meg együtt vidék- és területfejlesztési célokat az Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás szervezeti keretei között. Ezt megelőzően a településeknek a gáz-közmű beruházásokra megalakított társulásokban voltak közös együttműködéseik. A települések kiváló adottságú környezete (természeti: erdők-mezők, dombok, kövek, vizek, épített és kulturális örökségek) elsődlegesen a turizmusnak kedvez. A térség kiemelt jelentőségű adottsága a például a gyógy- és termálvíz kincs. A természeti környezet alapja az évszázados szőlő és bortermelésnek. A kistérség összes települése része az Egri történelmi és a Bükkaljai borvidéknek. Az akciócsoport területén található települések jövőbeli kapcsolatának tartósságát bizonyítja a már több mint 12 éve fennálló, 7 éve munkaszervezettel működő és sikeresen együtt dolgozó, több közös projektet megvalósító Területfejlesztési Társulás. Ezen kívül közmű üzemeltetését is közösen látják el a települések, ilyen például a Laskómenti Szennyvíztisztító. Kistérségünkben körjegyzőségként működik együtt Nagytálya- Maklár, önkormányzata. Közoktatási mikro társulásban látják el alapfokú oktatási feladatukat a következő önkormányzatok: Nagytálya- Maklár, Demjén- Egerszólát, Noszvaj- Novaj, valamint Ostoros, Egerbakta, Egerszalók, Demjén, Egerszólát, Andornaktálya- Egerrel.

A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok

A vidékfejlesztési közösség területe dombsági és hegyvidéki térség. Természetes növényzetére jellemző a gyep ökoszisztéma, viszonylag jelentős az erdő borította területek aránya. Talaja általában barnaföld és csernozjom barna erdőtalaj, az erózió egyes, élénkebb reliefű részeit veszélyezteti. Az ivóvíz készletek egy része sérülékeny vízbázison helyezkedik el, hiszen a Bükk hegység karsztvíz rendszerének részét képezi. A Bükk karsztvizei jelentős természeti értéket jelentenek, vannak minősített ásvány- és gyógyvízforrások. A térség fő vízfolyásait az Eger és a Laskó patak jelenti, de e mellett még számos patak és bővizű forrás található a térségben, a mellettük lévő területek pihenésre, kikapcsolódásra a turizmus fogadására nem alkalmasak. Fontosnak tarjuk ezért a vizek melletti terület rendbetételét, pihenőhelyek kialakítását. Szép természeti környezetben találhatók pihenő- és horgásztavaink, ezek szolgáltatás fejlesztése (pl: csónakázással, vízi biciklizéssel…), a mellettük lévő területek rendezése szükséges. Ilyen tavak találhatók a következő településeken: Egerszalók, Ostoros, és Noszvaj. A védett területek közül a Bükki Nemzeti Park egyes területei esnek a térségre, továbbá jelentős a helyi védettség alá tartozó települések száma is. A térség földrajzi helyzeténél fogva változatos tájképi értékkel rendelkezik az Alföld sík vidékétől a Bükk hegyvonulatáig. A Bükk kiemelkedő értékei a barlangok és a „kövek”. Tájképi sajátosságai meredek sziklaformák, mély szurdokvölgyek, hegyi rétek, hatalmas erdőségek, bővizű források, patakok. Az ősi kőkultúra kezdetektől fogva jellemzi az itt lakó emberek életét. Európában egyedül álló ún. kaptárkövek találhatók itt, a kő tisztelete továbbél a tufába vájt pincékben, barlanglakásokban. A védett területek aránya a térségben mintegy 14%. Ez kedvezőnek mondható, azonban a területen található további értékek miatt érdemes tovább növelni.

A NATURA 2000 hálózathoz tartoznak a térségből a következő területek:

- Különleges madárvédelmi területként a Bükk hegység és peremterületei.

- Kiemelt jelentőségű különleges természet megőrzési területként: Déli-Bükk, Szarvaskő, Vár-hegy -Nagy-Eged, Egerbakta-Bátor környéki erdők, Kerecsendi Berek-erdő - Lógó-part.

A természeti értékek turisztikai hasznosítása nagyon fontos feladat, hiszen a térség egyik kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségét jelentik, mely bővítése szükséges. Meg kell teremteni a természeti látványosságok eladhatóságát, így a megközelíthetőségének javítását és a marketing tevékenység fejlesztését is. Ugyanakkor törekedni kell az erőforrásokat fenntartható, nem túlzottan kizsákmányoló hasznosításra, amely leginkább az ökoturisztikai szemléletmód elterjesztésével érhető el. A térségben kiemelkedő környezeti probléma nincs. A települések csatornahálózatának kiépítettsége jó. A légszennyezés a térségre nem jellemző probléma. Korszerű kommunális hulladék gazdálkodási rendszer kiépítését a térség települései közösen Európai Uniós pályázati támogatással kívánják a közeljövőben megvalósítani.

 

 

 

A térség demográfiai helyzete:

A térség népességszáma 2005-ben összesen 29 751 (2005.01.01.) volt, mely jelenleg 24 392 fő. A települések nagyobb részének népessége csökken, a néhány kivétel Eger közvetlen agglomerációjában helyezkedik el. Ez az Egerből való kiköltözéseknek és a viszonylag nagy lélekszámú roma lakosság az átlagot meghaladó természetes szaporodásának köszönhető. A térség lakosságának korösszetétele nagyjából a hazai átlagnak megfelelő, a 15 év alattiak aránya 14% körüli, de ez viszonylag nagy szórást mutat. Az idősek (60 év felettiek) aránya a térségben magasabb, mint a megyei, vagy a regionális átlag, viszonylag nagy településenkénti szórást mutatva átlagosan 20% körül mozog. A magukat valamely nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez tartozónak vallók aránya nem egyenletes a térség településein. Kerecsenden 35% körüli a kisebbségi lakosok aránya, míg más településeken (Andornaktálya, Novaj, Ostoros) ennél sokkal kisebb. A területen a kisebbségek tagjai közül legnagyobb arányban a roma etnikum tagjai képviseltetik magukat. A népesség iskolázottsági viszonyaira jellemző a felsőfokú végzettséggel rendelkezők viszonylag alacsony aránya (10% alatt), többségben a közép- és alsó fokú végzettséggel rendelkezők vannak. A kistérség általános iskoláinak tanulólétszáma 2004/2005-ös tanévben: 1817 fő. Demjénben és Nagytályán csak alsó tagozat működik, de a kistérség valamennyi településén érvényesül Eger elszívó hatása. A térségben 4 közoktatási mikrotársulás működik. A LEADER Programunk intézkedési is a közép- és alsó fokú végzettségűek foglakoztatására, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítésére és képzésükre épített mely hátrányos helyzetű emberek mezőgazdasági képzéséből valamint háztáji zöldséges kertek kialakításával folyamatban van. A jövedelmi viszonyok a hazai vidéki térségekre jellemzően alakulnak az egy főre jutó SZJA alapján elég jelentős különbségek léteznek a térségen belül. Az éves bruttó átlagkeresetet az egy adófizetőre jutó adóköteles jövedelem jól reprezentálja 2002-ben Kerecsenden volt a legalacsonyabb (46 719 Ft), míg Ostoroson a legmagasabb (1 010 112 Ft).

A térség gazdasági környezete:

A térség gazdasági kapcsolatai a hevesi megyeszékhely, Eger irányába mutatnak, részben az ide ingázók, részben a vállalkozások közötti kapcsolatok terén. A térség gazdaságára jellemző, hogy meghatározó szerepet töltenek be a külföldi tőkével működő vállalkozások. Sajnos a térség településein a leginkább kényszervállalkozásoknak nevezhető kis- és közepes vállalkozásokkal találkozhatunk, jellemzőjük a forráshiány, a kevés alkalmazott, a bizonytalan piaci pozíció. Ezek alól a negatívumok alól kivételt jelenthetnének a helyi nyersanyagokat (fa, kő, szőlő, bor) feldolgozó vállalkozások, melyek a helyben lakók tudására építenek. Ezek továbbfejlesztése a turizmus fejlesztésével párhuzamosan képzelhető el. A térség mezőgazdasági adottságai részben az erdőgazdálkodás, részben a szőlő- és kertművelés irányában kedvezőek. A térség területe történelmi borvidék besorolással rendelkezik, ahol a szőlőtermelésnek (átlagos parcellaméret: 7,23 ha) és a borkészítésnek kialakult hagyományai vannak. A mezőgazdasági feldolgozó üzemek közül ki kell emelni a következőket: az Ostoros-Novaj Bor Rt, a nagyobb pincészetek, mint a Varsányi- pincészet (Verpelét). A térség idegenfogalma rendkívül jelentősnek mondható, jelentős turisztikai vonzerőkkel és adottságokkal rendelkezik, mint például: gazdag építészeti örökségek, gazdag építészeti örökségek, gazdag kulturális, szellemi örökségek (népi mesterségek), változatos természeti környezet (kaptárkövek, tavak, patakok, források), gyógyvizek, téli sportok lehetőségei adottak, a falusi turizmus fejlesztésének lehetőségei. Az 1000 lakosra jutó turisztikai férőhelyek száma (68) kedvezőbb a megyei (33) és a regionális (22) átlagnál is, de a kereskedelmi és magán szálláshelyek kihasználása még javítandó. A térség idegenforgalmában jelentős a hagyományokkal rendelkező községek szerepe. A térségben több lovastanya, lovas bázis található. A térségben kerékpárúttal rendelkezik Nagytálya és Maklár település is. Az alapszolgáltatásokkal való ellátottság a térségben jónak mondható. A térség elérhetősége Eger városához kötődik, így rányomja bélyegét az, hogy a megyeszékhely nem fekszik vasúti fővonalon, illetve az autópályától is elválasztja néhány kilométer.

A térségben az aktív korú lakosság arányában a munkanélküliség 6-7%-os (A megyei átlag 9,5% körüli, míg a regionális ennél is kedvezőtlenebb, 11% körül mozog). Ebből a tartós munkanélküliek aránya az elmúlt évtizedben 50%-ról 38%-ra esett vissza, ami örvendetes tényként kezelhető. Szomorú viszont, hogy a munkanélküli ellátásból kikerülő és jövedelempótló támogatásban részesülők száma még mindig jelentős (1000 lakosra viszonyítva Kerecsenden legmagasabb a számuk: 59,2 fő).

Ezen kívül jelentős probléma az aktív foglalkoztatottak viszonylag alacsony értéke. E mögött részben a fekete és a szürkegazdaság, részben pedig a rokkantsági ellátásban részesülők nagy száma áll magyarázatként. A lakóhelyen foglalkoztatottak aránya a térségben mintegy 65%-os, ugyanakkor Eger körzetében az ingázók aránya rendkívül magasnak mondható, például Nagytályán mindössze a foglalkoztatottak 22%-a nem ingázó. A mezőgazdaság a kisebb települések esetén még ma is jelentős rétegek számára nyújt megélhetést kisparcellás gazdaságok (őstermelők, kisebb számban mezőgazdasági vállalkozók) keretében. Ugyanakkor nagyobb arányban még mindig kiegészítő jövedelmet jelent.

A munka erőpiaci esélyegyenlőség problémája, mint az országban sok más térségben, az akciócsoport területén is megjelenik. A pályakezdő munkanélküliség problémája az egyik oldalon, míg az 50 év feletti korosztály alkalmazásának és átképzési lehetőségeinek problematikája a másikon. Sajnos a helyenként nagy létszámú roma etnikum alacsony képzettségi és alkalmazkodási képességének következtében foglalkoztatások nagy terheket ró az önkormányzatok vállára, hiszen csak szociális munkahelyeken tudnak keresethez jutni, közhasznú munkát végezni, ennek erőforrásait viszont az egyébként is szűkös települési költségvetéseknek kell előteremteni. Magas a térségben a 60 év felettiek száma, sok a nyugdíjas- rokkantnyugdíjas, kevés a kistérségben a szociális gondoskodást nyújtó intézmények száma.  Fontosnak tartjuk, hogy az általunk kiírt pályázati lehetőségek a munkahelyek számának növelésével járjanak.

A térség társadalmi környezete:

A civil szervezetek meghatározóak a helyi kezdeményezéseket illetően. A közösségi aktivitásra építő vidékfejlesztés kapcsán szerepük, fontosságuk jelentősen megnő. A civil szervezetek száma és aktivitása településenként változó. A legtöbb Egerszalókon, míg van olyan település, melyen egy sem működik, csak most szerveződik. A meglévő civil szervezetek: a népdalkörök és hagyományőrző csoportok, a nyugdíjas klubok, a gazdák szerveződései, a faluszépítők, az idegenforgalmi egyesületek. Az idegenforgalmi egyesületek térségünk turisztikailag frekventáltabb településein (pl: Egerszalók, Noszvaj, Ostoros,) már működnek és jól összefogják a turizmusban érdekelt szervezeteket. Ezek szervezik a település turisztikai rendezvényeit, programjait, kiadványokat készítenek, falut szépítenek, sőt kiállításokon is megjelennek közösen akár a térség több településével együtt is. Fontos szerepük volt eddig is és a továbbiakban az idegenforgalmi egyesületeknek programunk megvalósításának elősegítésében, természetesen részt vesznek akciócsoportunkban, pályáznak, projekt ötleteket fogalmaznak meg.

Területünkön négy hátrányos helyzetű település található

Kerecsend:

A lakosság 40%-a roma. az általános iskolában ugyanez az arány már 95%, a roma lakosság jelentős része szakképzetlen. A lakosság szociális helyzete sok tekintetben javult az 1994-98 közötti önkormányzati ciklus alatt. A munkanélküliek száma némileg csökkent, a jövedelempótló támogatásban részesülők száma szintén mérséklődött a ciklus eleji 130-140 főről 98 főre. Ez a javuló tendencia azonban már az 1998-2002 közötti önkormányzati ciklusra nem mondható el. Az önkormányzat ezért a munkanélküliség problémáját évente a közcélú, közhasznú munkalehetőség szervezésével, más szervezetekkel, különösen a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal együttesen kidolgozott pályázatok és a vállalkozások helyi munkaerő alkalmazására való ösztönzése, illetve vállalkozásoknak a községben történő megtelepítése révén próbálja enyhíteni. Az 1990. szeptember 30-i helyhatósági választások nyomán a korábban Demjénnel közös községi igazgatás megszűnt, Demjén és Kerecsend külön önkormányzattá vált. A közös vagyon felosztása megtörtént.

Tarnaszentmária:

Jelenleg az elöregedő falvak közé tartozik. A falut mintegy 260 fő lakja, kisebbségi népcsoporthoz tartozó nem él itt. A gyerekek busszal járnak naponta a közösen üzemeltetett verpeléti iskolába. A házak közül mintegy 20 db más területeken élők birtokában van, nyaralónak használják. Jelenleg is vannak eladó házak. A község víz-, villany-, gázvezeték- és telefonhálózattal rendelkezik. A helyi vízmű az önkormányzat tulajdonában áll. Útjai aszfaltozottak vagy portalanítottak. A járdák mindenütt kiépítésre kerültek. A csatornahálózat építése a következő évek feladatát képezi.

Verpelét:

Verpelét 4086 fő által lakott nagyközség Heves megye szívében, az Egri kistérségben. A sokarcú, számtalan különböző tájat összefogó Heves megye középső részén, a Tarna völgyében fekszik, ahol évezredek óta újra meg újra megtelepedtek az itt élő emberek. A középkor óta a hely és a település neve egyet jelent a szőlő- és borkultúrával, amely mindig lakóinak legfontosabb mestersége és megélhetése volt. Verpelét fekvése különleges. Tájföldrajzi szempontból a település az Észak-magyarországi középhegyvidék (mint nagytáj) része. Szűkebb értelemben a Tarna-völgy, amely otthont ad Verpelétnek nem sorolható sem a Mátrához, sem a Bükkhöz, hanem a kettő közötti határvonalat jelenti. A Tarna-völgy egyike az Alföldet a középhegységtől északra húzódó medencesorral összekötő fontos átjáróknak. A déli irányban egyre szélesebbre tá

Egerbakta:

377 regisztrált cigány kisebbségi lakos él a településen, hozzávetőleg 150 fő a nem regisztráltak száma; működik az Egerbakta Cigány Kisebbségi Önkormányzat. Az óvodában és iskolában megtalálhatók a HH és HHH-s tanulók. A felnőtt lakosok között sok a 4 illetve 6 osztályt végzett felnőtt a regisztrált cigány kisebbségi lakos.

A települések alapszolgáltatásokkal való ellátottsága jónak mondható

 

 

2.2   A LEADER HELYI AKCIÓCSOPORT ÉS A HELYI PARTNERSÉG

A csoport a térség 14 települését foglalja magába és résztvevői az önkormányzatok, a települések civil szervezetei és vállalkozásai közöl néhány. A tagság tükrözi azt a szükséges szféra-arányt, mely a megvalósítás során lényeges, illetve az irányító hatóság meghatározott. A tag önkormányzatok több éves együttműködést tudnak maguk mögött, melyet kistérségi keretek között az eddigi tevékenységük során kifejtettek. Ugyancsak vannak meglévő együttműködések a gazdaság más szereplői között is. A civil szervezetek meghatározóak a helyi kezdeményezéseket illetően. A közösségi aktivitásra építő vidékfejlesztés kapcsán szerepük, fontosságuk jelentősen megnő. A civil szervezetek száma és aktivitása településenként változó. A legtöbb Egerszalókon, míg van olyan település, melyen egy sem működik, csak most szerveződik. A meglévő civil szervezetek: a népdalkörök és hagyományőrző csoportok, a nyugdíjas klubok, a gazdák szerveződései, a faluszépítők, az idegenforgalmi egyesületek. Az idegenforgalmi egyesületek térségünk turisztikailag frekventáltabb településein (pl: Egerszalók, Noszvaj, Ostoros,) már működnek és jól összefogják a turizmusban érdekelt szervezeteket. Ezek szervezik a település turisztikai rendezvényeit, programjait, kiadványokat készítenek, falut szépítenek, sőt kiállításokon is megjelennek közösen akár a térség több településével együtt is. Fontos szerepük lesz az idegenforgalmi egyesületeknek programunk megvalósításának elősegítésében, természetesen részt vesznek akciócsoportunkban.

2.3    A LEADER MEGVALÓSÍTÁS SORÁN ELÉRT EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE

A HVS-ben megfogalmazott főbb célkitűzések megvalósulása vegyes képet mutat.  LEADER rendezvények kiírások kapcsán 5 település jutott forráshoz, azonban az erre a célra allokált forrásoknak csak közel a felét kötötték le. Sportlétesítmények felújítása pályázati kiírásunk teljesen elköltésre került, az egyik legsikeresebbnek mondható kiírásunk. Hátrányos helyzetű emberek mezőgazdasági oktatása kiírásunk is teljes egészében lekötésre került. A LEADER kiírásban megfogalmazott kereskedelmi szálláshelyek létesítése, fejlesztése kiírás közel egyharmadát kötötték le. Ennek a kiírásnak a folytatását nem javasoljuk. A HVS-ben megfogalmaztuk a településen élők biztonságérzetét növelő intézkedéseket. Ezt célozta a polgárőrség eszközbeszerzéseinek támogatása. 9 települési polgárőrség adott be sikeres pályázatot, a teljes, erre allokált teljes forrás felhasználásra került. A tájházak, falu-, művelődési házak építése, felújítása kiíráson 3 település kapott lehetőséget elképzelései megvalósításához, azonban itt még maradt fel nem használt, le nem pályázott forrás.

A III-as tengely kiírás első körében a mikrovállalkozások jogcím keretében 2 vállalkozás nyert, így megépülhetett egy mosoda, bővülhetett vendéglátó egység. Mindkét fejlesztés új munkahelyek létrejöttével járt. Turisztikai tevékenység ösztönzésén belül 4 vendégház, kúria felújítására, bővítésére nyílt lehetőség. Nagy érdeklődés volt erre a kiírásra, hiszen 18 kérelem érkezett. Falumegújítás jogcímre 2 település adott be nyertes pályázatot. Ebből épült egy új játszótér, közpark és művelődési ház homlokzat felújítás valósult meg. Új dísztér került kialakításra. Vidéki örökség megőrzése kiírásunk keretében az Egerszalóki barlanglakások felújítására érkezett be nyertes pályázat.

2.4   A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATÁNAK INDOKLÁSA

Félidejéhez érkezett a LEADER program. A HVS első elfogadása óta jelentősen megváltozott a gazdasági környezet. A gazdasági válság hatására jelentősen csökkent a hazai fogyasztás, munkahelyek szűntek meg, csökkent a térségbe látogató vendégek száma, ezzel egyenesen csökkent az itt élők jövedelme. Fontosnak tartjuk, hogy olyan projektek valósuljanak meg, melyek segítik a meglévő munkahelyek megtartását, újak létrejöttét. Az eddigi pályázati időszak alatt voltak olyan jogcímtípusok, valamint az azokhoz rendelt HPME-k amelyek a vártnál is jobban teljesültek, továbbra is nagy igény mutatkozik rájuk, így ezek továbbvitelét az új forrásallokáció során figyelembe vettük. Vannak olyan kiírások, melyek elérték céljukat, így azok továbbvitele nem szükséges. Voltak olyan kiírások, amelyek nem, vagy csak kis mértékben váltották be a hozzájuk fűzött reményt így azok helyett új kiírások megfogalmazása vált szükségessé.

2.5   SWOT ELEMZÉS

 

Erősségek	Gyengeségek
- jelentős turisztikai szálláskapacitás van, - az idegenforgalmi adottságok komplexek,   több elemük van, - a térség társadalmi státusza magas, - a lakosság egészségi állapot mutatói   összességében jók, - magas a felsőfokú végzettek száma, aránya - a kistérség tudásbázisa kiemelkedően kedvező szintű   - alacsony a munkanélküliségi ráta - magas a védett természeti területek aránya - az infrastruktúra kiépítettsége magas szintű - történelmi borvidék, a szőlő és borkultúrának nagy hagyományai vannak, - Eger magas munkaerő felvevő képessége			- a gazdaság az elmúlt időszakban nem fejlődött dinamikusan, - relatív kevés a gazdasági szervezetek   száma, - nem eléggé dinamikus a külföldi tőke   vonzása, - alacsony a mezőgazdasági birtokméret, - alacsony hozzáadott értékű termékek előállítása - szakképzett munkaerő hiánya - alacsony iskolai végzettség - a szálláskapacitás egy része leromlott    állagú, alacsony a szolgáltatások kínálata - a népesség elöregedett, - természetes fogyás van, alacsony a gyer-    mekkorúak száma, aránya, - a térség környezeti állapota erősen ter-   helt.
Lehetőségek		Veszélyek
- gyógyvíz adottságok - komplex turisztikai szolgáltatások - a kistérség vonzereje tovább nő, a   népességcsökkenés megáll, - a tőke számára vonzóbbá válik a kis-   térség, - a közlekedési kapcsolat javításával a   kistérség megközelíthetősége javul, - a biogazdálkodás elterjedésének lehe-   tősége adott, - helyi termékek előállításához kedvező feltételek - a komplex idegenforgalmi kínálat alap-   ján a turizmus bővül, - az információs társadalom tovább   erősödik, - EU konform hulladékkezelő és ártal-   matlanító rendszer bevezetésre kerül.		- a külső gazdasági feltételek romlanak,   kevés tőke érkezik, - az alacsony hozzáadott értéket előállító   gazdaság leépítése gyorsul, munkanélkü-   liség nő, - a környezeti terhelés tovább nő és ezáltal romlik a kistérség imázsa, vonzereje, - a társadalmi feszültségek nőnek, a lesza-   kadó rétegek nagysága nő, -a terület biztonságérzete csökken, a bűnözés növekszik - szegregció erősödik, mind a társadalom-   ban, mind az ellátórendszereknél, - a régión belüli, ill. az országhatáron túl   fekvő versenytársak gyorsabb fejlődést   érnek el, - gazdasági recesszió következik be a kis-   térség gazdaságát meghatározó szektorokban,

 

 

 

3.1 A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉPE

A helyi kezdeményezésekre és erőforrásokra építve a vidék szellemi és épített örökségének megőrzése, életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttműködési képességek javítása, a partnerkapcsolatok és a helyi identitás erősítése. Természeti-, kulturális- és humán erőforrásokra alapozva a térség gazdasági szereplőinek, településeinek, idegenforgalmának a fejlesztése, munkahelyek létrehozása, ezzel a helyi foglalkoztatási helyzet javítása, a helyi emberek kiegészítő megélhetési lehetőségeinek bővítése, az életminőség javítása, a vidéki jólét növelése.

A helyi termékek és szolgáltatások versenyképességének növelésével fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek megteremtése. A helyi termékek hozzáadott értékének növelése. A turizmus térségi aktivitásának növelése, turisztikai programcsomagok, látványosságok kialakítása. Rendezett térségi, természeti környezet, ápolt településkép kialakítása. Népi mesterségek újraélesztése, ápolása, rendszerbe kapcsolása.

3.2  A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KAPCSOLÓDÁSA A TÉRSÉG SZÜKSÉGLETEIHEZ

Az EVK területén lévő települések önkormányzati szinten több éves, évtizedes együttműködése, valamint a civil szervezetek kiemelkedő részvétele a HVS megalkotásában hozzájárult egy releváns, a térség igényeire adekvát választ adó stratégia megszületéséhez. Szakmai egyeztetéseket folytattunk a Heves Megyei FATOSZ-val. Kiemelkedő lehetőség a turizmus fejlesztése, új munkahelyek, élhető települések megteremtése.  A térség településein a leginkább kényszervállalkozásoknak nevezhető kis- és közepes vállalkozásokkal találkozhatunk, jellemzőjük a forráshiány, a kevés alkalmazott, a bizonytalan piaci pozíció. Kevés a munkahely, sok az ingázó. Ezeknek a hátrányoknak a csökkentésére fogalmaztuk meg célkitűzésként a kis- és mikrovállalkozások létrehozását, fejlesztését.               A települési elvándorlás, az elöregedés megfordítására fogalmaztuk meg a vidéki életminőség javítását célzó célkitűzésünket. A kitörési pontként leginkább szóba jöhet az idegenforgalmi és turisztikai tevékenység ösztönzése. Stratégiánk szerves egységet alkot az Egri kistérség Többcélú Társulás alapprogramjaival, úgy mint a területfejlesztési program és koncepció, agrár- és vidékfejlesztési program, közös települési környezetvédelmi program vagy az idegenforgalmi startégiával.

 

 

 

3.3 A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FŐ CÉLKITŰZÉSEI

1. célkitűzés: A vidéki életminőség javítása

A településeinken a csökkenő gyermeklétszám, az elöregedő korfa, a fiatalok elvándorlása figyelhető meg. A településeink természeti, kulturális környezete terhelt, felújításra szorul. A helyben maradást segíti a közterületek rendezettsége, a biztonságérzet növelése, a helyi értékeket bemutató rendezvények kínálatának növelése. A célkitűzéshez játszóterek felújítása, építése, települési központok fejlesztése, köztemetők, templomok, plébániák felújítása, a kulturális, természeti, épített örökség védelme mellett rendezvények támogatása valamint egy egységes térségi közbiztonsági hálózat megteremtése tartozik.

2. célkitűzés: Idegenforgalmi és turisztikai tevékenység ösztönzése

A térség idegenfogalma rendkívül jelentősnek mondható, jelentős turisztikai vonzerőkkel és adottságokkal rendelkezik, mint például: gazdag építészeti örökségek, gazdag építészeti örökségek, gazdag kulturális, szellemi örökségek (népi mesterségek), változatos természeti környezet (kaptárkövek, tavak, patakok, források), gyógyvizek, téli sportok lehetőségei adottak, a falusi turizmus fejlesztésének lehetőségei. Az 1000 lakosra jutó turisztikai férőhelyek száma (68) kedvezőbb a megyei (33) és a regionális (22) átlagnál is, de a kereskedelmi és magán szálláshelyek kihasználása még javítandó. A térség idegenforgalmában jelentős a hagyományokkal rendelkező községek szerepe. A térségben több lovastanya, lovas bázis található. A térségben kerékpárúttal rendelkezik Nagytálya és Maklár település is. Ugyanakkor problémaként merül fel, hogy jelenleg nincs olyan rendezvénye, rendezvény sorozat mely regionális, országos jelentőséggel, vonzerővel bírna. A célkitűzéshez sorolt intézkedések a szálláshelyek és szolgáltatásaik korszerűsítését, bővítését, újak létrehozását, a turisztikai célpontok környezetének, infrastruktúrájának kialakítását, idegenforgalmi kisattrakciók létrejöttének segítését célozza meg. Továbbá támogatjuk térségi szintű kiadványok, plakátok, ismertetők megjelenését, kiállításokon, vásárokon való megjelenését, szorgalmazzuk térségek közti vagy nemzetközi kapcsolatok létrejöttét, együttműködés kialakítását.

3. célkitűzés: Kis- és mikrovállalkozások létrehozása, fejlesztése

A térség gazdasági kapcsolatai a hevesi megyeszékhely, Eger irányába mutatnak, részben az ide ingázók, részben a vállalkozások közötti kapcsolatok terén. A térség gazdaságára jellemző, hogy meghatározó szerepet töltenek be a külföldi tőkével működő vállalkozások. Sajnos a térség településein a leginkább kényszervállalkozásoknak nevezhető kis- és közepes vállalkozásokkal találkozhatunk, jellemzőjük a forráshiány, a kevés alkalmazott, a bizonytalan piaci pozíció. Ezek alól a negatívumok alól kivételt jelenthetnének a helyi nyersanyagokat (fa, kő, szőlő, bor) feldolgozó vállalkozások, melyek a helyben lakók tudására építenek. Jelentős probléma a magas munkanélküliség, illetve a foglalkoztatási szint alacsony volta. Nagyon magas az ingázók száma Eger felé, kevés a helyben lévő munkahelyek száma. Olyan elképzeléseket támogatunk melyek új munkahelyek létrejöttét generálják, illetve hozzájárulnak a régiek megtartásához. A célkitűzésekhez az alábbi intézkedéseket soroltuk: a helyi vállalkozások létesítményeinek felújítása, újak létrehozása, a helyi vállalkozások műszaki színvonalának fejlesztése, telephelyek bővítése, illetve a piacra jutásukat segítő marketing eszközök támogatása. Kiemelten támogatjuk a helyi termékeket előállító vállalkozások támogatását, újak létrejöttét bemutató épületek építésével, környezetük rendbetételével, infrastruktúrafejlesztéssel, gépek, eszközök beszerzésével, valamint a helyi termékek piacra jutásának támogatásával.