Történet

Nagytálya az Öreghegy és a Nagyaszó hegyek között elterülő fennsíkon található, Heves megye keleti részén a megyeszékhelytől 13 km-re. A település közúton valamint vasúton egyaránt egyszerűen megközelíthető. Az egri püspökség ősi birtokai közé tartozó község első okleveles említése 1261-ben történt Thala nogh alakban. A XVI. századi dézsmajegyzékek mezővárosnak, oppidumnak nevezték. 1552-ben az Eger ostromából kivonuló törökök felperzselték. 1596-ban a törökök végleg elpusztították, s csaknem 180 évig néptelenné vált. 1771-1772-ben költöztek be német telepesek Würtembergből, Sziléziából, Würzburgból, Mainzból, Bajorországból, Pothumból, a Frank hercegcégből és Aldebrőről. 1778-ban német nyelvű urbáriumot kapott a község, mely a falut első osztályúnak minősítette. 1852-ben megtörtént a faluhatár felmérése. 1930. évi összeírás alapján lakóinak száma 1013 főt tett ki, majd elvándorlás folytán csökkent. Felekezeti megoszlás szerint a lakosság nagyrészt római katolikus, de megtalálható a református és a görög katolikus is. A római katolikus fiókegyházának anyaegyháza Makláron volt. Nagytálya határa 2288 kat.hold, mely kert, szántó, szőlő, legelő, rét és terméketlen terület volt. Ma 80 ha belterület, 1239 ha külterület (szántó, rét, szőlő, zártkert, erdő ) tartozik hozzá. Szántóin búzát, árpát, kukoricát és takarmányt termesztettek, de dinnyét, tököt, burgonyát és hűvelyest is termeltek. Ma már a búza és árpa mellett napraforgót és repcét termelnek, a zártkertekben pedig gyümölcsöt. 1923-ban Hangya Szövetkezet és Hitelszövetkezet volt a faluban. 1959-től "Viharsarok Mgtsz" működött a faluban. Maklár és Nagytálya 1950-ben Maklártálya néven egyesült. 1957.január 1-től lett önálló tanácsú község az egri járásban, amikor Maklár és Nagytálya különvált önálló községekre. Az 1972 évi NET határozat Maklári Közös Tanács néven Maklár és Nagytálya társközségekké való szervezését rendelte el. 1984.január 1-től társközségével együtt Eger városkörnyéki községe. Az 1990. évi önkormányzati választások óta Hevesi László független jelöltként lett a polgármester. A 7 tagú képviselő-testület nagy része 1990. óta független jelöltként indult, jutott be és jelenleg is önkormányzati tag. Közigazgatásilag körjegyzőség , majd önálló jegyzőség. A községi pecsét 1772-ből maradt fenn: szarvas, felette csillag alatta hold. Körirata: Nagy Talya 1772 A vasútállomástól bevezető út és az Eger-patak találkozásánál álló Szentkereszti malom ( Nagytálya alsó malom ) XVIII. századi ipari műemlék, mely jelenleg magánkézen van és a Petőfi út 22 sz. alatt található. A volt érseki tiszttartói lakot Pyrker érsek építtette 1827-1847 között. Késő barokk stílusú földszintes lakóház. A falu templomát és János nevű papját az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először. A Szent Mihály tiszteletére szentelt templom papja 1488-ban János, egri kanonok volt. Eger török kézre kerülése után 1596-ban a templom elpusztult. Egy 1775-1780 közötti térkép, a Berki malom mellett a templom romjait jelzi.Az egri körzetben lévő Nagytálya lakosságszáma az elmúlt 50 évben hullámzóan alakult, túl nagy létszám mozgás azonban nem következett be. A lakónépesség száma 1949-ben 976 fő, 1970-ben és 1996-ban már csak 860 fő.A község alapellátását 52 férőhelyes óvoda és 4 tantermes általános iskola, napközi otthon, illetve könyvtár és 100 férőhelyes népház biztosítja. Az egészségügyi ellátásról vegyes körzetű háziorvosi rendelő gondoskodik.A településen az infrastruktúra nagyot fejlődött az önkormányzati választások óta. Az ivóvíz mellett kiépítésre került a gáz-, a szennyvíz-, illetve telefonhálózat és a kábeltelevízió. Az utak több mint 90 százaléka portalanított. A kereskedelmi ellátást 4 üzlet és egy vendéglátóhely biztosítja. Az Eger és Vidéke ÁFÉSZ egy Mini-Coop élelmiszerüzletet működtet a községben.Nagytálya alapvetően mezőgazdasági jellegű település: állattartás, zöldség, gyümölcs, szőlészet, borászat a legjellemzőbb.A szennyvízcsatorna hálózat és a tisztítómű építése - Andornaktálya és Maklár községekkel közösen - az utóbbi évek legnagyobb fejlesztése.

Elhelyezkedés

Nagytálya az ország észak-keleti részén Heves megyében, az Egri-Bükkalján, a megyeszékhelytől, Egertől 13 km-re található.Közúton és vasúton közelíthető meg. Az M3-as autópálya füzesabonyi leágazójától 10 km-re Maklár irányában van. A szomszéd községgel, Maklárral gyakorlatilag egybeépült. A legközelebbi vasútállomás az Eger-Füzesabony vasútvonalon Maklár, a legközelebbi vasúti csomópont pedig a Budapest-Miskolc vasútvonalon Füzesabony állomás.