|
Rólunk -
Települések
|
|
2008. november 01. szombat, 22:39 |
Kerecsend 650 éves falu, az egri püspökség birtokai közül egyike a legrégebbieknek. Kerecsendet legelőször egy 1337-es tizedjegyzék említi Keresnuch néven, majd 1484-ben a Bakocs-kódex Kelechen néven. Kápolnája kis plébániájával már 1332-ben megvolt. A puszta maga az 1271-ben V. István által kiadott megerősítő adománylevél szerint az egri püspöki birtokhoz tartozott.
A falu 1556-ban teljesen elnéptelenedett, lakosai a törökök elől nyugat felé menekültek. 1619-ben Kerecsend Bethlen Gábor uralma alá került, de nem sokáig. Thököly Imre alatt 28 visszaköltözött jobbágy lakta, de az 1687. évi felszabadító harcok során a település újra elpusztult. A falu romjaira az egri püspökség a 18. század elején urasági majort és fácános kertet létesített. A helyi földesúr 1731-ben német jobbágyokat telepített be, majd később szlávok is kerültek a faluba. 1770-ben Nepomuki Szent János tiszteletére a régi kápolna helyén új templomot építettek. Ebben az évben a jobbágy- és zsellércsaládok száma már 93 volt.
1849 februárjában az északról jövő Görgey, a keletről jövő Klapka és a Szolnokról érkező Dembinszky seregei Kerecsenden és környékén gyülekeztek, hogy február 26-27-én megvívják Windischgratz seregével a kápolnai csatát. A szabadságharc bukása után a falu újból benépesült. 1855-ben lakóinak száma már 1698 fő.
A századfordulón a kerecsendi szegényparasztok nem tudtak haszonbéres földhöz jutni, eladó föld pedig nem volt. Emiatt sokan kivándoroltak Amerikába, az első csoportok 1902-ben indultak el. A századfordulón már üzemelt a korszerű gépi gőztéglagyár elődje, a Majzer- féle kézi téglaverő üzem.
Az I. világháború kitörésekor a felnőtt lakosság nagy részét- fogatokkal együtt - behívták katonának. Sokan odaveszetek, sokan csak 1919-20-ban tértek haza. Az 1925. évi földrengés nagy ijedelmet okozott, de csak néhány vályogház repedt meg. Sokat vártak az 1926. évi 26. tc. alapján végrehajtott földreformtól, amely azonban csak látszólagos volt, így a faluban egyetlen zsellér sem kapott földet. Ezt követően a teljesen reményt vesztettek tömege vándorolt ki Amerikába. 1930-ban 1828 fő lakott 145 házban a településen. A lakosság főfoglalkozása ekkor az őstermelés volt.
A II. világháború rettegést zúdított a falura. 1943 májusának végén zsidó családokat telepítettek a téglagyárban kialakított gettóba. A háborúban a lakosság egésze részt vett. 1944. november 14-én a menekülő németek felrobbantották a Laskó patak hídját, a téglagyár kéményét és a falu templomát.
A háború befejeződése után lassan indult újra az élet a faluban. 1949-ben alakult meg az első termelőszövetkezeti csoport 17 taggal. 1952-től Kerecsend kiváló állattenyésztő község. Országosan elismert, kitűnő, törzskönyvezett tehenekkel rendelkezett. 1960-ban megalakult a község lakosságát magában tömörítő Aranykalász Termelőszövetkezet. Ettől kezdve Kerecsend óriási léptekkel fejlődött. Befejezték a teljes villamosítást, járdák, utak, házak épültek, önálló takarékszövetkezetet alapítottak. 1972-re befejezték a község ivóvízellátásának kiépítését. Ugyanebben az évben alakult meg a Pávakör, mely a népdal hagyományokat ápolja a mai napig.
A községben 1962. december 31- ig gőzmalom üzemelt. a TSZ ennek helyén előbb daráló üzemet létesített, majd a forgácsoló melléküzemágat helyezte el itt.
A Reiner és Mandula cég jogutódjaként létrejött kerecsendi téglagyár szintén 1962-ben szűnt meg. 1963-tól az Egri Finommechanikai Vállalat, illetve az Egri Elektronikai és Vasipari Vállalat működött a téglagyár helyén, majd 1967. július 1-től itt telepedett meg a Heves Megyei Finommechanikai Vállalat Üzeme, amely 1993-ban átalakult, így jött létre a Sanatmetal Kft, majd a jelenleg is működő Sanatmöbel Kft.
A községben élő vállalkozók száma mintegy 40, akik magánvállalkozói tevékenységet folytatnak településünkön.
A község állandó lakosainak száma 2002. január 1-én 2205 fő. A népességen belül jelentős a cigány kisebbség számaránya - csaknem 1/3-os. Az óvodában és az iskolában ez az arány eléri a 70-80 %-ot. A cigány kisebbség kezdeményezésére az 1994. december 11-i választások során első alkalommal jött létre cigány kisebbségi önkormányzat Kerecsenden. Az 1998. október 18-i önkormányzati választásokon ismét sor került a kisebbség önkormányzatának megválasztására.
A lakosság szociális helyzete sok tekintetben javult az 1994-98 közötti önkormányzati ciklus alatt. A munkanélküliek száma némileg csökkent, a jövedelempótló támogatásban részesülők száma szintén mérséklődött a ciklus eleji 130-140 főről 98 főre. Ez a javuló tendencia azonban már az 1998-2002 közötti önkormányzati ciklusra nem mondható el. Az önkormányzat ezért a munkanélküliség problémáját évente a közcélú, közhasznú munkalehetőség szervezésével, más szervezetekkel, különösen a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal együttesen kidolgozott pályázatok és a vállalkozások helyi munkaerő alkalmazására való ösztönzése, illetve vállalkozásoknak a községben történő megtelepítése révén próbálja enyhíteni.
Az 1990. szeptember 30-i helyhatósági választások nyomán a korábban Demjénnel közös községi igazgatás megszűnt, Demjén és Kerecsend külön önkormányzattá vált. A közös vagyon felosztása megtörtént.
Az 1990-94 közötti időszakban az önkormányzat jelentős beruházásokat hajtott végre. Kiépült a községi gázhálózat, 1994. december 31-én 369 fogyasztó tartozott a rendszerhez. Felépült egy 18 × 30 m-es tornaterem, a hozzátartozó szociális létesítményekkel. Kiépült a községi kábeltévé-hálózat, amelyet 1994. december 31-én 198 lakásba kötöttek be.
1990. októberében kezdte meg működését a 15 férőhelyes Idősek Klubja. 1991-től Közösségi Ház és Ifjúsági Klub működött a községben. 1994. szeptemberében három tanszakon - furulya, hegedű, zongora kezdte meg tevékenységét a Zeneiskola.
1990-94 között az Önkormányzat a következő alapítványokat hozta létre: Kerecsend Községért Jóléti Szolgálat Alapítvány, Kerecsendi Fiatalok Továbbtanulásáért Alapítvány, Kerecsendi Római Katolikus Templom Harangtornyának Felépítéséért Alapítvány.
1991. januárjában községünk legjelentősebb társadalmi szerveződéseként létrejött a Kerecsendi Faluvédő Egyesület. A FAVE munkájának eredményét jelzi a játszótér, a temetői emlékpark és számos közösségi rendezvény.
Az 1994-98 közötti önkormányzati ciklus fő feladata az alapfeladatok ellátása mellett a korábbi beruházásokhoz felvett 23 millió Ft-os hitel és kamatainak visszafizetése volt. A túlzott költségvetési tehertétel miatt az Önkormányzat csődközeli helyzetbe került. Emiatt az Idősek Klubjának működését 1996-tól szüneteltetni kellett, s megszűnt a részben önálló intézményként létrehozott Közösségi Ház és Ifjúsági Klub is. Az Önkormányzat értékesíteni kényszerült részvényeit és ingatlanainak jelentős részét. Fejlesztésekre, karbantartásra költségvetési forrás nem állt rendelkezésre. A nehéz gazdasági helyzet miatt bevezetett megszorító intézkedések hatására az Önkormányzat 1996 végére elkerülte az adósságrendezési eljárást, 1997. végére visszafizette adósságállományát, s 1998-ra konszolidált gazdálkodást tudott folytatni. Ezt jelentős részben segítette a gázhálózat értékesítéséből származó 20 millió Ft-os bevétel, amit az Önkormányzat tartós betétként helyezett el, s az 1998-ban kezdődő ciklus elején biztonságos hátteret teremtve rendelkezésre áll.
Az 1994-98 közötti időszak nehézségei ellenére több tekintetben jelentős eredmények születtek. Ezek közül az egyik legjelentősebb, hogy 1997. augusztus 20-ra elkészült a község II. világháborúban lerombolt templomtornya. E beruházás megvalósítását az Önkormányzat által létrehozott, a Kerecsendi Katolikus Templom Harangtornyának Felépítéséért Alapítvány irányította. Az elmúlt ciklusban további lakások kapcsolódtak a gázhálózathoz, a kábeltévé előfizetőinek száma 247-re nőtt, a rendszeren nézhető csatornák száma 13 volt.
Több kisvállalkozás telepedett meg a községben, főként pályázati források révén felújították a Bereksori utca eleje és az Arany János utca útburkolatát, elkészült az iskolai salakos sportpálya, a Magyari Károly utca jelentős része új burkolatot kapott. Az Iskola korszerű számítógépparkot alakított ki, s 1998 végén támogatást nyert el a gombatermesztéshez kapcsolódó, oktatási-gazdasági program megvalósítására.
A következő legjelentősebb feladat a szennyvízberuházás volt. 1998. november 17-én létrejött a Laskóvölgyi Csatornamű Társulat 75 %-os lakossági szervezettséggel.
Az Önkormányzat által létrehozott alapítványok tovább működtek. A Faluvédő Egyesület több pályázatot nyert el. Ezek eredménye többek között, hogy elkészült a háborús áldozatok emlékművének díszkivilágítása, s újból megjelent a Kerecsendi Újság.
Az 1998-2002. közötti önkormányzati ciklus legjelentősebb eredményei között említhető, hogy Kerecsend Önkormányzatának gesztorságával, öt község közös beruházásában elkészült a 2,2 milliárd Ft. értékű szennyvízcsatorna-hálózat és tisztítómű. A beruházás ünnepélyes átadására 2001 augusztusában került sor. 1999 elején a község egész területén korszerűsítették a közvilágítási hálózatot.
1999 június-júliusában a Laskó-patak két alkalommal is kiöntött. Az árvíz utáni helyreállítási munkák keretében kezdődött el a község útjainak felújítása. Az önkormányzati ciklus végére a község úthálózatának csaknem egésze új burkolatot kapott részben az árvízi károk helyreállítására nyújtott állami támogatás, részben pályázati támogatások és saját források felhasználásával.
2001 végére a korábban az Önkormányzat által kiépített kábeltévé-hálózatot a UPC Magyarország Kft. saját beruházásában megépített korszerű csillagpontos kábelhálózat váltotta fel. Ugyancsak 2001-ben kezdődött meg a Fő út járdája a temető és a 3. sz. út közötti szakaszának felújítása. A munkálatokat 2002 tavaszán fejezték be.
Az Önkormányzat és a Kerecsendi Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Egyesület által közösen létrehozott Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Közhasznú Társaság 2002-ben biotégla gyártását kezdte meg.
2001. szeptember 1-től a Demjéni Önkormányzat kezdeményezése alapján Demjén és Kerecsend körjegyzőséget hozott létre.
Az Önkormányzat Képviselő-testülete a ciklus utolsó határozatában arról döntött, hogy megvásárol egy régi parasztházat, ahol a Faluvédő Egyesület által összegyűjtött helytörténeti emlékeket állítják majd ki.
|
|
|
|
